Századunk szocializmusáról az FN-en olvastam, innen jött az ötlet, hogy írok róla. Szóval Venezueláról és Hugo Chávezről van szó. Chávez megpróbál egy újfajta szocializmust kiépíteni, amely legfőképp arról szól, hogy a multicégeket és az Egyesült Államokat kiszorítsa az országból és ami fontos azt államosítsa. Az ötlet önmagában szerintem nem rossz, hiszen a kapitalista nagyvállalatokat (multikat) nagyon sokszor éri bírálat, hiszen üzletpolitikájuk csak a profitról szól, nem törődnek semmi mással.
De a másik legfontosabb célja Cháveznek: leküzdeni a szegénységet. Ez bizony elég nehéz lesz és nincs rá biztos megoldás, mégis politikájának egyik fő célja ez, így támogatottsága is igen magas Venezuelában. Hivatalos adatok szerint '99 óta több millió venezuelai tanult meg írni, olvasni és szintén több millióan szereztek középfokú végzettséget. Továbbá a lakosság 80%-nak nyújt ingyenes egészségügyi ellátást. Ez azért nem rossz arány.
Én persze nem teljesen értek egyet a szocializmussal, de be kell vallani, hogy a kapitalizmus nem épp a szegényeknek kedvez és ahhoz, hogy le lehessen küzdeni a venezuelai szegénységet szerintem nem lenne jó. Persze a szocializmussal kapcsolatban is van jó pár negatív tapasztalat, de ezeket a tapasztalatokat felhasználva Chávez talán létrehozhat valamit, ami működik, jól.
Bár sokan egyetértenek abban, hogy e rendszer sikere sokban függ az olaj világpiaci árától, én úgy gondolom, hogy még 20-25+ évig nem kell tartani ennek tartós csökkenésétől. Nem is beszélve arról, hogy valami nagy bahreini olajcég nagyembere nyilatkozta azt még a Frei Dosszié pár hónappal ezelőtti részében, hogy ismét arra készülnek, hogy elzárják a csapokat és ezzel felküzdjék még magasabbra az olaj árát.
Na meg persze az én véleményem az, hogy hiába a sok nemolajjal működő dolog, illetve más energiaforrások, akkor sem fogja a nyugati világ jelentősen csökkenteni az felhasznált olaj mennyiségét. Vagy, ha igen, akkor is hosszú folyamat lesz ez, gondoljunk csak a sok autóra és olyan többmilliós városokra (pl. Los Angeles), ahol autó nélkül megáll az élet. Persze orvosolható lenne mindez, ha nyilvánosságra hoznák a (már rég feltalált) vízzel hajtható autókat (állítólag a mostani kocsik is átalakíthatóak ilyenné), de nyilván valakiknek nem érdeke ez addig, amíg még van olaj.
De a másik legfontosabb célja Cháveznek: leküzdeni a szegénységet. Ez bizony elég nehéz lesz és nincs rá biztos megoldás, mégis politikájának egyik fő célja ez, így támogatottsága is igen magas Venezuelában. Hivatalos adatok szerint '99 óta több millió venezuelai tanult meg írni, olvasni és szintén több millióan szereztek középfokú végzettséget. Továbbá a lakosság 80%-nak nyújt ingyenes egészségügyi ellátást. Ez azért nem rossz arány.
Én persze nem teljesen értek egyet a szocializmussal, de be kell vallani, hogy a kapitalizmus nem épp a szegényeknek kedvez és ahhoz, hogy le lehessen küzdeni a venezuelai szegénységet szerintem nem lenne jó. Persze a szocializmussal kapcsolatban is van jó pár negatív tapasztalat, de ezeket a tapasztalatokat felhasználva Chávez talán létrehozhat valamit, ami működik, jól.
Bár sokan egyetértenek abban, hogy e rendszer sikere sokban függ az olaj világpiaci árától, én úgy gondolom, hogy még 20-25+ évig nem kell tartani ennek tartós csökkenésétől. Nem is beszélve arról, hogy valami nagy bahreini olajcég nagyembere nyilatkozta azt még a Frei Dosszié pár hónappal ezelőtti részében, hogy ismét arra készülnek, hogy elzárják a csapokat és ezzel felküzdjék még magasabbra az olaj árát.
Na meg persze az én véleményem az, hogy hiába a sok nemolajjal működő dolog, illetve más energiaforrások, akkor sem fogja a nyugati világ jelentősen csökkenteni az felhasznált olaj mennyiségét. Vagy, ha igen, akkor is hosszú folyamat lesz ez, gondoljunk csak a sok autóra és olyan többmilliós városokra (pl. Los Angeles), ahol autó nélkül megáll az élet. Persze orvosolható lenne mindez, ha nyilvánosságra hoznák a (már rég feltalált) vízzel hajtható autókat (állítólag a mostani kocsik is átalakíthatóak ilyenné), de nyilván valakiknek nem érdeke ez addig, amíg még van olaj.
